A 2022-es év nemcsak a növénytermesztés, de a méhészet és méztermelés szempontjából is erősen kétarcúnak bizonyult. És ahogy a szántóföldi növénytermesztésnél, úgy a méhágazatban is a rendkívüli aszály okolható a radikálisan eltérő eredményekért: míg az ország nyugati felében sok méhész élete legjobb évét zárhatta idén, addig a Dunától keletre többen pályafutásuk legtragikusabb szezonját tudhatják maguk mögött - ismertette még augusztusban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember akkor arról is beszélt, hogy a méhészek a megemelkedett költségeiket se nagyon tudják érvényesíteni az értékesítések során, amint azt az Agrárszektor is megírta.

Noha az akác jóformán az ország egész területén jó mézet adott, és hársméz is jól alakult idén, de a többi mézelő növénynél már nagy eltérések voltak tapasztalhatóak. Az aszály miatt a facélia, a szelídgesztenye, az olajretek vagy a selyemkóró szinte semmi nektárt nem adott, de a napraforgóméz is csak a töredéke lett egy átlagos évi termésnek. A gondok azonban nem álltak meg itt, ugyanis, bár jóformán minden élelmiszer előállításának a költségei megemelkedtek az elmúlt időszakban, a méhészek nehezen, vagy alig tudják érvényesíteni a megemelkedett kiadásaikat az árakban. A legtöbb méhész csak 10-20%-ot tudott emelni az árain, amivel összességében még mindig mínuszban vannak, miközben a nagyüzemi felvásárlás gyakorlatilag nem létezőnek mondható. És még ha lennének is felvásárlók, olyan szemérmetlenül alacsony árakat mondanak, hogy a legrosszabb anyagi helyzetben levőket leszámítva egyetlen méhésznek sem éri meg ezen a szinten eladni a portékáját, amint arról korábban is beszámoltunk.

Ezt nem fogod elhinni: döbbenetes dolog derült ki a magyar mézekről

Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.

A helyzet pedig azóta sem változott. Ahogy arról az Agrárszektornak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő büttösi méhész beszámolt, hiába lett meglehetősen jó az idei méztermése, olyan alacsonyak a felvásárlói árak, hogy nemcsak ő, de a környékbeli méhészek is inkább úgy vannak vele, hogy ezen az árszinten nem éri meg értékesíteni a portékájukat. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei térségben a méhészek úgy sejtik, hogy Ukrajnán keresztül nagy tételekben érkezik az ismeretlen eredetű és összetételű méz, ami letöri az árakat. Így a felvásárlók fillérekért vennék át a mézet a termelőktől, miközben a boltokban méregdrágán lehet kapni a mézeket. A büttösi méhész elmondta, hogy idén az akác jó mézet adott, de a repcéről ez nem igazán volt elmondható. A szakember úgy fogalmazott, hogy idén általában elmondható mind a felső (felvidéki), mind a középső (nyírségi) és alsó (déli régió) akác jó mézet adott, bár beszélt olyan fehérvári méhésszel, aki szerint arrafelé gyengébb volt lett az akácméztermés idén. A felvásárlók azonban azzal ámítják a termelőket, hogy mindenütt jó volt a termés, és ezért olyan alacsonyak az árak. A büttösi termelő beszélt arról is, hogy az idei ősz nagy kérdése a cukor lesz. A méhek őszi táplálásához ugyanis cukorra van szüksége a szakembereknek, de ha a boltok polcairól hiányzik ez az ársapkás termék, az a következő évben óriási problémákat okozhat a méhészeknél. Így most a méhek egészsége, és hogy hogy vágnak neki a következő szezonnak, erősen függ attól, hogy milyen lesz az idei tél.

A békési Skara Méhészet vezetője, Skara László érdeklődésünkre elárulta, hogy az idei évben az akác jó mézet adott, és azt mondaná, hogy a repceméz is jó lett, a napraforgó viszont az aszály miatt közepes-rossz minőségű lett végül. Az akácmézet illetően a szakember elismerte, hogy nekik a középrégióban szerencséjük volt ezzel a növénnyel, de az eredmények tájegységenként óriási eltéréseket mutatnak, és bizony vannak olyanok, akiknek ebből is gyengébb lett az idei termésük. A felvásárlási árakat illetően Skara László úgy fogalmazott, hogy jelenleg nincs felvásárlás, bár hozzátette, hogy ő maga nem is szokott nagyban leadni. Azt azonban ő is megerősítette, hogy most nagyon rosszak az árak: az akácméznél még a tavalyi szint alatt vannak, talán csak a vegyes virágméznél magasabbak a felvásárlási árak, mint egy évvel ezelőtt. A Békés megyei méhész beszélt arról is, hogy idén rendesen elérhetőek voltak a támogatások, mi több, a méhjóléti támogatással egy újabb lehetőséget is kaptak a hazai méhészek, bár ő ezt a kritériumok miatt nem vette igénybe. Skara László elmondta, hogy a mézárak 10-15%-kal emelkedtek, de ez nem hozza be az előállítási költségek növekedését, hiszen minden 30-40%-kal drágult meg. A méznél azonban nem akarnak feljebb menni az árak, és bár a szakember próbálja a piachoz igazítani a maga árait, nem lehet túl sokat emelni, hiszen akkor a vásárlók nem vennék meg a termékeit.

May Gábor, a Baranya megyei Maybee tulajdonosa is arról számolt be, hogy az akác és a hárs jó mézet adtak idén, a repce közepeset, a napraforgó pedig a közepesnél gyengébbet. A hárs számára kedvező volt a meleg, illetve az is, hogy kapott elég csapadékot. Baranyában összességében nem volt gond, árulta el a szakember, hozzátéve, hogy az aszályos időszakot is megúszták, nem érintette őket. May Gábor talán abban látta az egyetlen problémát, hogy a nyári időszakban a hőség és csapadékhiány miatt jóval kevesebb virágpor termett, mint szokott, ez pedig a méhcsaládok fejlődése szempontjából még gondokat okozhat a következő időszakban. A téli betelelő méhek ugyanis augusztusban kelnek ki, és a kevesebb virágpor egyben kevesebb méhet is jelent. A felvásárlási árak tekintetében a baranyai szakember is alacsony árakról beszélt. Mint mondta, ez országos jelenségnek tekinthető, aminek szerinte az lehet az oka, hogy félnek az emberek vásárolni, emiatt vontatott a felvásárlás is. Az elérhető támogatások terén viszont nem lehetett oka panaszra a méhészeknek, mivel mind méhjóléti, mind a cukor- és az egyébként atka elleni védekezést szolgáló gyógyszertámogatások elérhetőek voltak. Az árakat illetően megtudtuk, hogy May Gábor is 1800-3800 forint/kg áron kínálja a termékeit.

Az általunk megkérdezett méhészek tehát összességében nem zártak volna rossz évet, de az áremelések ellenére sincsenek pénzüknél. Az előállítási költségek ugyanis jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint ami a kész termékek árában realizálható, a felvásárlási árak mélyrepülése, illetve a felvásárlás stagnálása azonban hosszútávon nehéz helyzetbe hozhat minden termelőt. A nyári virágpor lecsökkent mennyisége és a cukor beszerzése körül tapasztalható problémák miatt pedig kialakulhat egy olyan helyzet, hogy a méhészek legyengült méhállománnyal vágnak neki a következő évnek. Ez pedig akkor is negatívan befolyásolhatja a jövő évi méztermést, ha az időjárási körülmények esetleg optimálisak lennének 2023-ban.