Elképesztő magasságokban vannak az energia- és inputanyagárak, amiket az agrárium minden ágazata és szektora megérez. Meddig tarthatnak ezek az áremelkedések, hol, milyen szinten következhet be a stagnálás?

Azt még senki nem láthatja, hogy meddig emelkedhetnek a termelési költségek és az élelmiszerárak, mindezek ugyanis ma már nagyban függnek a geopolitikai eseményektől és a világpiaci trendektől is. A drágulást azonban az élelmiszerek esetében két tényező befolyásolja, az, hogy milyen mértékben energiaigényes az adott termék előállítása, illetve hogy mennyire árérzékeny a piac, tehát hogyan csökkenti a termék iránti keresletet, ha csak magasabb áron vásárolható meg.

Milyen hatással vannak az egyre magasabb árak az agrárium különböző szektoraira (kertészet, állattenyésztés, élelmiszeripar, növénytermesztés)?

Az agrárium egyes ágazatait tekintve a növénytermesztés esetében - a műtrágya árak és ellátási gondok ellenére - várható a legkevesebb negatív hatás, mivel a költségek növekedését a növényi termékek áraiban a legkönnyebb elismertetni. Az üvegházakban termelt kertészeti termékek közül viszont csak azok tekinthetők fenntarthatónak, ahol a hőellátás olcsóbb geotermikus energiával is megoldható. Igaz, hazánk ebben a tekintetben jó adottságokkal rendelkezik. Az állattenyésztés a megemelkedett inputköltségek (takarmány, energia, állatgyógyszer) miatt továbbra is vesztese maradhat a globális folyamatoknak, mivel a tenyésztők nem érvényesíthetik maradéktalanul költségeik növekedését. 

Az élelmiszeripart ellenben differenciáltan érik a hatások. Vesztesei elsősorban azok a szakágazatok lehetnek, ahol magas az energiaköltség és nem számítanak alapvető élelmiszert előállító iparágnak, illetve azok, amelyekben a termékek fogyasztásában magas arányt képvisel a horeca szektor.

Egyre több hír érkezik arról, hogy műtrágyahiány van Európában, és sok gyár bezárt az orosz-ukrán háború miatt. Kell-e attól tartani, hogy nem tudják majd beszerezni a szükséges műtrágyákat a gazdák? Ha nem lesz elegendő áru Európában, honnan kell majd beszereznie például Magyarországnak a műtrágyát?

A hazai mezőgazdaság műtrágya-importra szorul, ami rendelkezésre is áll a hagyományos partnereinktől. A kérdés most inkább az, hogy milyen áron lehet beszerezni, a műtrágya piaci ára ugyanis a múlt évben 80%-kal, idén év eleje óta pedig további 30%-kal emelkedett. Mindezt több tényező együttes hatása okozta, beleértve a megugrott inputköltségeket, az orosz-ukrán konfliktus gazdasági hatásait, valamint a kínai exportkorlátozást. Bár összességében úgy tűnik, hogy a piacok elnyelték az orosz-ukrán konfliktus hatásait, Európában a földgáz magas ára miatt nem számíthatunk a nitrogénműtrágyák árának csökkenésére. Az európai vállalatok szenvednek a magas áraktól, és csökkenteniük kell a termelést. Ebben a forgatókönyvben az európai gabonaipar dominóhatást tapasztalhat: a gazdálkodóknak csökkenteniük kellhet a műtrágyák beszerzését és felhasználását, így a terméshozam csökkenhet, az élelmiszertermelés visszaeshet, az árak pedig tovább nőhetnek. 

A műtrágyapiac jelenlegi válsága persze felkeltheti a szerves trágyák iránti érdeklődést is. Fontos azonban látni, hogy az állati trágya nem tartalmaz több tápanyagot, mint amennyi a trágyát alkotó takarmányban jelen van, tehát alacsonyabb hatékonyságot eredményezhet a műtrágyánál. Szóba kerülhet még a nitrogénmegkötő növények termesztése, ám ehhez a vetésterület egy részét be kell áldozni, más gépekre is szükség lehet, és alacsonyabb terményhozammal kell számolni.

Brutálisan drágulnak az élelmiszerek a boltokban, egyik hónapról, sőt adott esetekben hétről a másikra is óriási áremelkedések vannak. Mely élelmiszerek ára nőtt meg a legnagyobb mértékben, és melyeké kevésbé? 

Magyarországon 2022 szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 20,1%-kal emelkedtek, míg az élelmiszerek ára tavaly szeptemberhez viszonyítva átlagosan 35,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Bizonyos termékek kiugró mértékben drágultak, ilyen a kenyér (76,2%), a sajt (68,0%), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3%), a margarin (61,2%), a száraztészta (60,2%). Szakértői várakozások alapján az élelmiszerinflációnak a közeljövőben lassulnia kell, hiszen eljön az a pont, amikor az import olcsóbb lesz. 

Ugyanakkor fontos aláhúzni, hogy a globális élelmezésbiztonság problémája nem oldható meg az ukrán mezőgazdasági termelés, valamint az orosz élelmiszer- és műtrágyatermelés visszaállítása nélkül a világpiacon.

Milyen hatása lehet az élelmiszerek drágulásának a fogyasztói szokásokra, beállhat-e drasztikus változás a közeljövőben a vásárlási szokásokban?

Egy friss felmérés szerint az élelmiszerek ára átlagosan 40%-kal emelkedhet, mielőtt a fogyasztók más termékekre váltanának vagy kevesebbet vásárolnának. Láthatóan ezt a szintet a magyar élelmiszerboltokban már több termékcsoport esetében is meghaladta az áremelkedés, így sokaknak várhatóan „meg kell húzniuk a nadrágszíjukat”, rákényszerülve, hogy megváltoztassák eddigi fogyasztási szokásaikat. Egy biztos, a hazai vásárlóerő véges, mindemellett az Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak, ráadásul a létfontosságú, alapvető élelmiszerek - mint a tej és a kenyér - ára nőtt drasztikusan.

A terményárak alakulása is elég kaotikus, elképesztően megdrágultak egy év alatt. Ráadásul a kukoricával kapcsolatban kiderült, hogy nem lesz elég kukoricatermés itthon, így importálnunk kell majd azt. Mit lehet elmondani az egyes termények minőségéről és mennyiségéről Magyarországon?

Kétségtelenül megfigyelhető a klímaváltozás és az aszály kockázatának növekedése. A hőhullámok és a hosszan tartó száraz időszakok okozta termésveszteségek súlyossága az elmúlt ötven évben megháromszorozódott Európában. Ugyanakkor nem nagy a valószínűsége annak, hogy a következő évek is egytől egyig olyan aszályosak lesznek, mint 2022 tavasza-nyara volt. Tehát a tendencia hiába egyértelmű, a hatásokat folyamatukban kell értékelni.

Az ország ebben az évben valóban importra szorul kukoricából, de ha a többi szántóföldi növény hozamát vizsgáljuk, látható, hogy őszi búzából, tavaszi árpából, napraforgóból is csökkent a termésátlag az aszály miatt. A klímaváltozással összefüggő legutóbbi kutatások alapján hazánk éghajlata a következő években is alkalmas marad az őszi búza termesztéséhez, a kukorica esetében viszont - a jelenlegivel azonos termesztési feltételek mellett - jelentős csökkenés várható. A változás hatásait csupán mérsékelni tudjuk, például megfelelő agrotechnika alkalmazásával, aszálytűrő hibridek előnyben részesítésével vagy megfelelő nitrogén műtrágya és öntözés alkalmazásával. Az ország azon részein viszont, ahol már az elmúlt években sem volt rentábilis a kukorica termesztése, a gazdáknak várhatóan mást vagy mást is kell termeszteniük. Ebben a vetésváltási rendszerek módosítása lesz a kulcs, például a kukorica vagy épp a repce helyett kevésbé kockázatos növények jöhetnek szóba, esetleg a jelenlegi vetésszerkezetben nem található, új növények, mint a - mostanában a sajtóban is sokat emlegetett - cirok. 

A változó időjárási tényezőkhöz alkalmazkodni kell, és hosszú távon nem a termésmennyiségek csökkenésére kell felkészülnünk, hanem az új körülményekhez illeszkedő alkalmazkodási stratégiákat kell kidolgoznunk.

Honnan érkezhet hazánkba az import a hiányzó kukoricamennyiség pótlására?

Magyarország idei évi kukoricahiányára Ukrajnából érkezhet a megoldás, ahol a háború kitörése miatt nagyságrendileg 20 millió tonna tavalyi kukorica ragadt benn, emellett pedig az idei évben is magas termésmennyiségre számítanak. A fekete-tengeri ukrán gabonaexport augusztus elején megindult, majd egy közelmúltbeli rövid felfüggesztést követően újra folytatódik; vasúton is érkeznek szállítmányok, közvetlenül a magyar-ukrán határon vagy Szlovákián keresztül.

Címlapkép forrása: OTP Bank