Arra a kérdésre, hogy mekkora problémát jelent most az afrikai sertéspestis az európai és a magyarországi sertéságazat számára, a Nébih szakértői közölték, hogy az afrikai sertéspestis vírusának megjelenése egy addig mentes ország területén szinte azonnal drámai hatással van annak sertéságazatára: A harmadik országok majdhogynem kivétel nélkül megtiltják a sertéstermékek fogadását a betegségben érintett országból, ám az uniós előírásokhoz való alkalmazkodás, az új intézkedések betartása és betartatása átmeneti idővel jár. Az idő múlásával a kezdeti sokkhatás enyhül, és a termelők alkalmazkodnak az új szabályokhoz, a kereskedelem pedig az új piacok felkutatásával csaknem a járvány előtti szintre tud visszaállni. Ez a folyamat zajlott le mind hazánkban, mind a többi érintett országban, még a legjelentősebb sertést és sertésterméket exportáló Németországban is.

Magyarország vonatkozásában elmondhatjuk, hogy a fertőzött területről az élő sertés kivitele 90%-ban korábban is Romániába irányult, amely ország járványügyi helyzete miatt ez most is lehetséges. A sertéstermékek unión belüli forgalmazása az előírások betartásával akadálytalanul folytatható, ráadásul a sertéságazat sikeresen alkalmazkodott a járvány okozta kezdeti nehézségekhez. Jelenleg a magas takarmány- energia- és élőmunkaerő árak okozzák a legnagyobb nehézséget az ágazatnak

- írta meg a Nébih.

Az elmúlt időszak kitöréseit és leöléseit illető kérdéseinkre a hatóság közölte, hogy Magyarországon a betegség jelenlétét kizárólag a vaddisznóállományban igazolták a vizsgálatok, járványkitörés a házisertés-állományban nem volt. Az elmúlt 12 hónapban nyolc vármegyében 580 db vaddisznó mintából mutatták ki az ASP vírust. Mivel Magyarország házisertés-állománya mentes a betegségtől, ezért ilyen okból nem került sor állatleölésre. Az elmúlt években a betegség gyanúja miatt azonnali megelőző intézkedésként 2020-ban 8117, 2021-ben 2977, 2022-ben pedig 7 db házisertés leölését rendelte el a hatóság. A későbbi vizsgálatok ezekben az esetekben sem igazolták a vírus jelenlétét. Idén ezidáig nem merült fel gyanú házisertésben. A Nébih szakértői válaszukban azt is megírták, hogy a járvány vaddisznóállományban való terjedésének lassításához és megállításához legfőbb eszköz a jelenlegi vaddisznóállomány gyérítése, az állománysűrűség drasztikus csökkentése. Ennek végrehajtására határozatban vannak kötelezve a vadászatra jogosultak. A 2020/2021-es vadászati évben 165.696 db, 2021/2022-es évben 156.176 db, 2022/2023-ban 125.464 db vaddisznót kellett kilőniük az érintetteknek.

Látható tehát, hogy a vírus megjelenése egy országban komoly következményekkel jár. De mi a helyzet a mentessé válással? Ezzel kapcsolatban a szakemberek elmondták, hogy betegségtől való mentesség elérése érdekében az országos főállatorvos 2/2021. számú határozatában kiadta Magyarország afrikai sertéspestis (ASP) felszámolására vonatkozó mentesítési tervét. Ez az utasítás minden kockázati területnek megfelelően részletesen leírja a vadászatra jogosultakra, sertéstartókra, állatorvosokra vonatkozó előírásokat. Azonban az utasítás betartása mellett is hosszadalmas folyamat lesz a teljes országmentesség elérése. Az ASP mentesítési terv részletei a Nébih portálján is elérhetőek.

A jövőre vonatkozóan Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében hat, Békés vármegyében 14 fertőzött vadgazdálkodási egység esetében javasoltuk az Európai Bizottságnak a besorolás magas kockázatúra történő javítását. Emellett Bács-Kiskun vármegyében öt, Csongrád-Csanád vármegyében pedig az összes, azaz 7 magas kockázatú vadgazdálkodási egység esetében javasoltuk a besorolás megszüntetését. Utóbbi elfogadása esetén Csongrád-Csanád vármegye újra teljesen mentessé válhat a korlátozásoktól. A csökkentéshez szükséges tanulmányt és vizsgálati anyagot megküldtük az Európai Bizottságnak, amely jelenleg annak értékelését végzi

- közölte a Nébih.

Egyre több magyar gazda mond le erről az állatról: sorra tűnnek el az állományok

Jócskán megfogyatkozott a sertésállomány Magyarországon, de egész Európában hasonló tendenciák figyelhetőek meg.

Kellően komolyan veszik a vírus elleni védekezést a magyar sertéstartók

Azzal kapcsolatban, hogy hogyan állnak a sertéságazat magyar szereplői a járványvédelem terén, a hatóság válaszából kiderült, hogy az ASP megjelenésekor Magyarországon már évek óta zajlott a sertésállományok PRRS mentesítése, ami folyamat megkövetelte a nagyobb járványvédelmi tudatosságot. Erre épülhetett rá az ASP miatti különleges járványvédelmi intézkedések bevezetése, megtartása és megtartatása. Ennek következtében a nagylétszámú állományok járványvédelmi felkészültsége jónak mondható. A legfőbb kockázata a kislétszámú, úgynevezett háztáji állományok fertőződésének van, ahol a járványvédelmi előírásoknak való megfelelés biztosítása továbbra is fokozott erőfeszítést igényel minden érintett részéről.

A kitörések megelőzését illetően a Nébih megismételte, hogy mivel hazánk házisertés-állománya mentes a betegségtől, így nem az újabb járványkitörést, hanem a vírus állattartó telepekre való behurcolását szükséges megakadályozni. Ehhez a legjobb segítség a nagylétszámú állományoknak kötelezően előírt, a telepek sajátosságait figyelembe vevő járványvédelmi intézkedési tervében foglaltak következetes betartása és betartatása. A kislétszámú állományok esetében pedig szintén a Nébih honlapján megtalálható „Jó Sertéstartási Gyakorlat” pontjaiban foglaltak nyújtanak segítséget a védekezéshez.

A szakemberek szerint ezzel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy a vaddisznóállománnyal való közvetlen és közvetett érintkezés lehetőségét teljesen ki lehessen zárni. Ez a következő intézkedések betartásával lehetséges: 

• megfelelően karbantartott kettős kerítés
• külön munkaruha
• kéz-és lábfertőtlenítés
• zöldetetés megszüntetése
• vadászok, idegen személyek, gépjárművek távol tartása
• alomanyag, takarmány vaddisznótól elzártan való tárolása
• várakozási idők betartása

A Nébih szerint az is nagyon fontos, hogy az állattartók élő sertést csak legális helyről, megfelelő kísérő iratok birtokában vásároljanak! Takarmányt is kizárólag az ellenőrzött, hivatalos forgalmazóktól szabad beszerezni.

Arra a kérdésre, hogy hol tart a betegség ellen bevethető vakcina kifejlesztése, illetve felhasználása, a hatóság elmondta, hogy jelenleg a világ számos pontján folynak ilyen irányú kísérletek. Magyarország is képviselteti magát egy munkacsoporttal ezekben a kutatásokban.

Többször kaptunk hírt biztató eredményekről, de nagy áttörésről még nem tudunk beszámolni. További nehézséget jelent a vaddisznók számára szelektív módon, szájon át adható hatásos vakcina kifejlesztése. Mindezek fényében rövid időn belül nem várható hatásos vakcina megjelenése

- írta meg a Nébih.

A magyar sertéstartók szerint nem a sertéspestis most a legnagyobb kihívás az ágazatban

Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint jelen pillanatban nem az európai ASP járványhelyzet okozza a legnagyobb kihívást a hazai sertéságazat szereplőinek, hanem az előző évi rendkívül magas takarmányalapanyag árak, az orosz-ukrán háború miatt drasztikusan megemelkedett energia árak, így a megnövekedett előállítási önköltség. Az ASP 2018. évi megjelenését követően a hazai sertéstermékpálya szereplői (állattartók, vágóhidak, élelmiszerelőállítók) alkalmazkodtak a járvány okozta korlátozásokhoz. Másrészt az Agrárminisztérium folyamatosan egyeztetett a külföldi hatóságokkal a ASP miatt bevezetett élősertés, hús-, húskészítményekre vonatkozó kereskedelmi korlátozások enyhítéséről - mondta a szakember, hozzátéve, hogy a tárgyalások eredményeként több kereskedelmi partner (pl. Japán, Szingapúr, Macedóni, Montenegro, Georgia, stb.) is felülvizsgálta és enyhített a korlátozásokon. Harmadrészt az afrikai sertéspestis járvány Romániában sokkal nagyobb problémát okoz, mint hazánkban, így az elmúlt években évről évre lassan, de folyamatosan nőtt Magyarország Romániába irányuló élősertés-kivitele.

A magyar sertéságazat exportlehetősége ebben az irányban határozottan javult. A hazai felvásárlási árak stabilabbak az utóbbi fél évben, mint korábban. Azonban fontos kiemelni, hogy a hús- és húskészítmények Európán kívüli exportját továbbra is jelentősen nehezíti az ASP-járvány, annak ellenére, hogy hazánkban házi sertésben még nem került megerősítésre az afrikai sertéspestis. Ezért is kiemelkedően fontos, hogy a fertőzött területek nagysága ne nőjön, sőt ha lehetőség van rá, akkor azt csökkentse is az Állategészségügyi Hatóság

- mondta Fitos Gábor.

A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető elnöke is megerősítette, hogy a házisertés-állományban nem volt afrikai sertéspestis kitörés, az ASP-fertőzöttség Magyarországon csak vaddisznóban került megállapításra. A Nébih honlapján található információk alapján 2022. május 01-t követően a mai napig 555 vaddisznóból került kimutatásra a vírus. A szakember arról is beszélt, hogy amíg 2020-ban és 2021-ben még több száz házisertést kellett leölni a betegség gyanúja miatt, ez 2022-ben már legfeljebb csak 10 egyed lehetett.

Arra a kérdésre, hogy komolyabban veszik-e a védekezést a sertéságazat magyar szereplői a betegség ellen, Fitos Gábor úgy fogalmazott, hogy remélik és bíznak benne, hogy így van. Éppen ezzel a céllal indította el a szövetség a Sertéstelepi Minősítő Rendszert még 2020-ban. Ennek keretében egyrészt felmérték a tagjaik sertéstelepeinek járványvédelmét, másrészt javaslatot is adtak a sertéstartóknak arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel tudják tovább javítani a védekezésüket. Közel 1200 sertéstelepi audit eredményeit is figyelembe véve 2023-ban továbbképzéseket, állattartói fórumok szervezését tervezik, ahol a kritikus, országos viszonylatban gyengébb járványvédelmi pontokra kívánnnak fókuszálni, ezzel szeretnék a sertéstartók járványvédelmi tudását, ismereteit naprakésszé tenni - közölte a szakember.

Az afrikai sertéspestis hazai védekezésének két kritikus pontját látjuk: az egyik, hogy házisertés-állományban ne kerüljön megerősítésre az ASP. Ennek a kulcsa a telepek megfelelő járványvédelme. A másik fontos szempont, hogy a vaddisznóállományban a vírus terjedése lassítható, megállítható legyen. Ez utóbbiban a hazai vaddisznóállomány gyérítése a legfontosabb jelen helyzetben, mely csak a vadásztársadalom közreműködésével valósulhat meg

- emelte ki Fitos Gábor.