AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
A termények háromnegyedének beporzásra van szüksége, de számos rovar populációja csökken, ami a terménymennyiségek csökkenésével jár. A gyümölcs- és zöldségfélék, illetve magvak esetében ez 3-5 százalékos csökkenést jelent, az pedig, hogy kevesebbet tudunk fogyasztani ezekből az élelmiszerekből, azzal jár, hogy a halálesetek egy százaléka a beporzók elvesztésének következménye. A szívbetegségek, a diabétesz, a sztrók és egyes rákfajták előfordulása is csökkenthető egészségesebb táplálkozással. Ez az első olyan tanulmány, amely számszerűsíti, mit veszíthetünk a beporzók egyedszámának csökkenésével - írja az Infostart a The Guardian cikke alapján.
A kutatók a következtetéseiket mezőgazdálkodásból származó adatokra, a terméshozam csökkenésére és a táplálkozással kapcsolatos tényekre, valamint számítógépes modellekre alapozva állapították meg. Samuel Myers, a Harvard kutatója, a tanulmány vezetője, mint mondta, a kutatás megállapítja, hogy a beporzók elvesztése már most olyan mértékű hatást gyakorol az egészségre, mint például a prosztatarák vagy a kábítószer-használat. Jó hír azonban, hogy van megoldás: vissza kell szorítani a növényvédő szerek használatát, így nőhet a beporzók száma is, valamint attól is, ha a természetes élőhelyeiket sikerül helyreállítani. A kutatók szerint a beporzóhiány miatt jelenleg a világ teljes gyümölcstermelésének 4,7 százalékát, a zöldségtermelés 3,2 százalékát és a magvak termelésének 4,7 százalékát veszítjük el.
A legkomolyabb hatást a közepes jövedelmű országokban - például Kínában, Indiában, Oroszországban és Indonéziában - lehet tapasztalni, ahol a szívbetegségek, a sztrók és a rákos megbetegedések a rossz táplálkozás, a dohányzás és az alacsony testmozgás miatt már eleve gyakoriak voltak. A kutatók becslése konzervatív, mert a kiesett mikrotápanyagokat vagy a gazdálkodók kiesett jövedelmét nem vették figyelembe. A Sussexi Egyetem professzora, David Goulson úgy véli, hogy a helyzetet tovább rontja az is, hogy egyes kártevőket pusztító rovarok egyedszáma is csökkenésnek indult, így azok nagyobb kárt tudnak okoznia a termésben. Az emberek rossz egészsége az egészségügyi ellátórendszerre és a gazdaság egészére is kihat.