Magyarország a rendszerváltásig a világ egyik legnagyobb galambhúsexportőr országa volt. A gazdasági átalakulás során azonban ez az ágazat összeomlott, és újjáépítése jelenleg is folyamatban van. A versenyképes termékek előállításához, valamint a gazdák piaci támogatásához azonban megkerülhetetlen a K+F tevékenység. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja (AGBK) ezt felismerve indította el tudományos kutatási projektjeit - olvasható a Debreceni Egyetem oldalán.

A hazai házigalamb-tenyésztés fejlesztése a célja a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjában folyó széleskörű vizsgálatoknak. A genetikai és genomikai kutatások a precíziós technológiák bevezetését és a különleges hústermékek fejlesztését is támogatják.

Kusza Szilvia, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ egyetemi tanára elmondása alapján az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai néhány évvel ezelőtt Magyarországon elsőként kezdték meg a házigalamb molekuláris genetikai és genomikai vizsgálatait. Ez a munka most egy multidiszciplináris munkacsoport megszervezésével és egyes kutatási irányok programszintű egyesítésével tovább folytatódik és kiszélesedik.

A vizsgálatok egymással párhuzamosan több irányban zajlanak. A kutatások célja egyebek mellett a közép-európai régió galambtenyésztési múltjának feltárása is. Bagi Zoltán tudományos munkatárs, a kutatás másik szakmai vezetője hangsúlyozta, hogy a munkacsoport célkitűzései a genetikai és genomikai vizsgálatokon túl a magyarországi és a közép-európai házigalamb-populációk és -fajták genetikai sokféleségének és szerkezetének, valamint filogenetikai kapcsolatainak feltárása.

A szakember hozzátette, kutatásaik során kiemelten fontosnak tartják a különböző hústermeléssel összefüggő genetikai polimorfizmusok vizsgálatát. A céljuk a legkorszerűbb vizsgálati módszerek bevezetése, annak érdekében, hogy más állatfajokhoz hasonlóan, a házigalambnál is alkalmazhatóak legyenek a precíziós technológiák, ezzel segítve a gazdálkodókat és a fenntarthatóságot.

- fejtette ki Bagi Zoltán.

A kutatócsoport munkájában az AGBK szakemberei mellett PhD- és MSc-hallgatók, valamint galambtenyésztők, gazdálkodók és például múzeumok munkatársak is részt vesznek, akik közé továbbra is várják a tématerület iránt érdeklődőket, akik bekapcsolódhatnak és hozzájárulhatnak a különböző elemekből építkező, de nagyon széles skálát felölelő kutatási programhoz.