24% a tavaszi agrár konferenciákra, csak decemberben!
Jövő márciusban találkozunk az Agrárium 2024 konferencián, májusban pedig két új rendezvénnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az Agrofood és Agrofuture! Regisztráljon most 24% kedvezménnyel! Részletek és regisztráció: https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/agrar oldalon.
Mit lehet tenni, ha szép, de nem karácsonyfának ültetett fenyőfákat akarunk megóvni attól, hogy illegálisan kivágják őket, és valaki nappalijában feldíszítve fejezzék be az életüket? A válasz az, hogy mindent és bármit, ami nem veszélyezteti a természetet, az emberi és állati életet, és ami beválik. Az Index Ma Is Tanultam Valamit rovata összegyűjtött néhányat a legkreatívabb és legaljasabb fenyővédő megoldásokból.
Az első ilyen módszer, amit a leleményes amerikaiak kitaláltak, hogy a problémára hatékony megoldás lehet a rókavizelet, amely - egyebek mellett - a rókák egymás közti kommunikációjának egyik módja. Aki járt már tavasszal, nyáron vagy ősszel olyan állatkertben vagy vadasparkban, ahol rókákat is tartanak, az tudja, hogy a rókavizelet iszonyúan büdös. Ezzel szemben télen állítólag még az érzékeny orrúak sem éreznek ebből semmit, és úgy sétálhatnak át a rókák által belakott területen, hogy semmit sem vesznek észre ebből. De ha egy ilyen "parfümmel" lepermetezett fenyőfa a kinti hidegből szobahőmérsékletre kerül, ismét érezhető lesz a bűz.
A nebraskai Lincoln városa még csavart egyet a dolgon. Itt a rókavizelethez kevertek még némi borzszagot, valamint egy kis vizet és/vagy glicerint, aztán pedig minden olyan fát befújtak a koktéllal, ami vélhetően jól mutatna valaki nappalijában, annak ellenére, hogy nem erre szánták. Ezek után több táblát is kitettek a környező erdőkben, ahol leírták, mit tettek és hogy ez hogyan is működik. A statisztikák szerint a falopások azóta drámaian lecsökkentek, sőt, 2012 óta gyakorlatilag meg is szűntek.
Hasonló eredményről számolt be a Washington Egyetem is, ahol szintén gondot okozott, hogy sok fát loptak el a kampuszról az ünnepek előtt. Ők a borz bűzmirigyéből kivont folyadékkal jelölték meg a fákat, ami hasonlóan viselkedik mint a rókavizelet, azaz a hidegben nincs nyoma, de a szobahőmérsékleten "robbanásszerű" támadást intéz az orrok ellen.
A fentiekkel ellentétben a Cornell Egyetem egy másik érzékszervet vett célba a védekezés során. Itt piros ételfestékből és lime levéből kevertek rikító rózsaszín, ám nem mérgező folyadékot, ezzel jelölték meg jól látható helyeken a fákat. Az élénk színhatás egy hónap után kifakult, de addigra már véget ért a karácsonyi szezon. Az eredmény itt is pozitív volt, sok embert tántorított el a falopástól a színkavalkád.
Ezek után már csak néhány kérdés maradt megválaszolatlan. Vajon mennyibe kerül Magyarországon egy liter rókavizelet? Milyen arányban kell higítani, és hogyan a legcélszerűbb kijuttatni?
