A mezőgazdaság Magyarország természeti adottságainak köszönhetően alapvető szerepet tölt be az ország gazdaságában. Az ágazatnak nemcsak a foglalkoztatás terén meghatározó a jelentősége, de a fenntarthatóság biztosításában is, továbbá alapvető beszállító az élelmiszeriparban - írta meg a Magyar Nemzet az Állami Számvevőszék elemzése alapján. A szakemberek szerint Magyarországon a mezőgazdaság súlya, illetve részesedési aránya a bruttó hozzáadott értékben magasnak mondható az európai uniós átlaghoz képest. Az elmúlt évtizedben - 2010 és 2020 között - az agrárium folyóáron számított bruttó hozzáadott értéke 95,7%-kal emelkedett, a 2010. évi 833,9 milliárd forintról 2020-ra 1632,1 milliárd forintra nőtt, miközben a nemzetgazdasági szintű bruttó hozzáadott érték 75%-os növekedést ért el. Az ágazat ennek ellenére csupán kevéssé tudott hozzájárulni a gazdasági növekedéshez.

Az ÁSZ elemzése szerint az ágazat munkaerő-termelékenysége az elmúlt évtizedben megduplázódott, de még így is csak az EU27 átlagának 60,2%-át érte el 2020-ban. A termelékenységi mutatók növekedése mögött a gazdaságosabb termelési lehetőségeket biztosító birtokkoncentráció, a támogatásoknak és a kedvező mezőgazdasági hitellehetőségeknek köszönhető technológiai fejlesztések, továbbá az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése állt. A gazdálkodók jövedelmének biztos forrásául szolgáló uniós és nemzeti földalapú támogatások nagyságrendje 2010-ről 2020-ra másfélszeresére emelkedett. 2020-ban a koronavírus-járvány erőteljes csökkenést idézett elő az ágazat munkaerő-termelékenységében, ám 2021-ben ez növekedésbe fordult át. Magyarországon az uniós átlagnál jóval magasabb emelkedés volt tapasztalható, amely ezen a téren az EU27-ek ötödik legjobb eredményét hozta, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

Itt a bizonyíték: íme egy EU-s toplista, amin verjük a szlovénokat, lengyeleket is

Magyarország a régió legnagyobb munkaerő termelékenységi növekedését produkálta.

A szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a támogatások közül a legjelentősebb arányt képviselő egységes területalapú támogatás önmagában nem segíti a kibocsátás ösztönzését, mert nem követel meg semmilyen fejlesztést a gazdáktól. Jó hír ugyanakkor, hogy a 2021-2027. évekre kidolgozott közös agrárpolitika már biztosítja a mezőgazdasági termelők számára, hogy szélesebb körben alkalmazhassák a precíziós gazdálkodási technológiákat, így kevesebb erőforrás felhasználásával többet termelhessenek, csökkentve egyúttal a környezeti hatásokat.

A beruházások nagyot nőttek az elmúlt években is. Az ÁSZ elemzése szerint 2017 és 2020 között a nemzetgazdasági beruházások értéke közel 60%-kal nőtt, ettől nem sokkal maradt el az agrárium. Ebben az időszakban a mezőgazdasági beruházások volumene 52,3%-kal emelkedett. A beruházások volumenének növekedése a célzott agrártámogatásokon túl annak volt köszönhető, hogy kedvezőbb hitelfeltételek alakultak ki a nemzetgazdaságban, amivel a mezőgazdasági vállalkozók is egyre nagyobb mértékben éltek.

2015 és 2020 között folyamatosan nőtt az agrártermékek exportja és importja. Magyarország ebben az időszakban a legnagyobb értékben gabonaféléket, húst és húskészítményeket, takarmányt, zöldség- és gyümölcsféléket, valamint olajos magvakat exportált. A mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlege 2015 és 2020 között 816 és 991 milliárd forint közötti pozitív egyenleget mutatott. Az elemzés azonban rámutatott arra is, hogy az exportban lényegesen alacsonyabb volt a feldolgozottság aránya, mint az importban. Miközben Magyarország az alapvető élelmiszerek tekintetében önellátó, addig a gépek, műtrágya, valamint növényvédőszerek esetében a hazai önellátottság szintje sérülékenységet jelent a kibocsátás növelése tekintetében.