Rosszul állnak a dolgok: annál is karcsúbb lehet a közös kassza, mint gondoltuk

agrarszektor.hu
Az EU legnagyobb befizetői nem akarják befoltozni a Brexit ütötte lukat, vagyis nem akarnak akkora hányaddal hozzájárulni a közös költségvetéshez, mint amekkorával a nettó haszonélvezők szívesen kiegészítenék a kasszát. A források nagyobb mértékben szűkülhetnek, mint gondoltuk.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A finn soros elnökség javaslata alapján a múlt heti EU-csúcson volt az első állam- és kormányfői vita a 2021-2027-es uniós költségvetésről és mivel a kiszűrődő értesülések szerint élesek az ellentétek a tagállamok között, így a decemberi csúcsra halasztották az alkut, de esélyes, hogy ez átcsúszik jövő évre. Az előzetesen kiszivárgott információk szerint még több pénzt bukhatna Magyarország annál, mint amit eddig hittünk - írja a portfolio.hu.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit. Regisztráljon most!

A Brexit a hét év alatt 84 milliárd eurós lyukat üt a költségvetésen, és közben a nagyobb nettó befizetők nem hajlandók megemelni a befizetéseiket a gazdaságuk bruttó nemzeti jövedelme (GNI) arányában. A nagyobb nettó befizetők 0,97%-os költségvetési plafont szeretnének a GNI arányában, míg a nettó haszonélvezők (köztük Magyarország, Spanyolország és Portugália is) hajlandóak lennének 1,14-1,16%-ot befizetni. A két szélsőérték közötti különbség közepére pozícionálta magát Finnország az 1,03-1,08%-os sávval, ami jóval alacsonyabb az Európai Bizottság tavalyi 1,11%-os javaslatánál: konkrétan 35-85 milliárd euróval alacsonyabb költségvetési keretet jelent ez.

Ennek drasztikus hatásait úgy igyekszik tompítani a finn elnökség javaslata, hogy a 7 éves nominális főösszeghez képest a nagy kasszák arányát kicsit átrendezné. Megemelnék a kohéziós politika és a Közös Agrárpolitika (KAP) 7 évre javasolt részarányát is. Ezzel párhuzamosan azonban a közvetlen kifizetéseket is tartalmazó első pillérből a második, vidékfejlesztési pillérbe csoportosítanának át forrásokat.Végső soron ez azt eredményezné, hogy a KAP első pillérében a jelenlegi 7 éves keretköltségvetéshez képest nominálisan befagyasztanák a támogatások szintjét, azaz forintra ugyanannyit kapnának a gazdák, de ez a pénz  a hét év alatt fokozatosan elveszíté a vásárlóerejét, és a ciklus végére reálértéken legalább 14-15%-kal kevesebbet érne.  A vidékfejlesztésnél pedig valamelyest a nominális befagyasztás alatt állapodnának meg, ami reál értelemben már 20% feletti vágást jelent.

Mindent összevetve most jelenleg legalább 26-29%-os forrásvágás néz ki Magyarországnak a felzárkóztatási és legalább 20%-os vágás az agrárforrások terén, reál értelemben.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?